Biri

Weboldal

A honfoglalás előtti, török eredetű helynévvel rendelkező település a 13. század végén (1290 körül tűnt fel, amikor Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290-1301) által elvett birtokba Ördög fia. Pál beiktatása ellen a Balog-Semjén nemzetségbeli Gergely fia. János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia, Lőrinc tiltakoznak. A falu a két nemzettség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé volt ékelődve. A Biri-család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt. 1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. Temploma az 1332-1335 évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz (\\\"Beata Virgo\\\") tiszteletére volt szentelve.

A falu 1343 óta a magát Kállaynak nevező család tulajdona volt. Az 1345 évi osztozkodás során a két főág (Egyed fia Iván és egyed fia Simon ága) úgy osztotta meg a falut, hogy a rét felől eső része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. Úgy látszik a forrásokból, hogy a Kállay-család mindig is ragaszkodott a falu birtoklásához. A 15. században nincs is benne más. Sőt a 16. században sem, mert 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (kb. 155-160 lélek) a három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza-családnak volt benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, mikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának, ismét a Kállayak tiltják őket a foglalásról.

1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763-1767 között ezért Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a mai faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772 évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyát és 2 házaszsellért tartalmazza 3,6/8 jobbágytelken. 1870-ben (száz év múlva) már 86 lakóházban 654 lakos élt, határa pedig 1974 kat. hold volt; 1900-ban 85 lakóháza és 708 lakosa volt.

A mai községháza épülete, a volt Kállay-kúria 1777-ben épült (Giuseppe Aprilis olasz építőmester építette) ortodox templomának építési idejét nem tudjuk, valószínűleg a 19. század eleján épült. A háborúk, forradalmak azonban sokszor kettétörték az itt élők életét és munkáját. Az I. világháborúban 32, a II. világháborúban 45, az 1956-os forradalomban pedig egy mártírral áldoztak a haza oltárán. Emléküket a Milleniumi Parkaban emléktáblák felállításával őrizték meg a 2000. évben. 1979-1988 között azonban megállt a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csupán az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítaniuk.

1989. január 1. napjától Biri ismét önálló község lett. Ekkor indult meg ténylegesen a település fejlődése.